2013. május 22., szerda

Envole-moi - Repíts el

Illusztráció Jean-Jacques Goldman egy korai dalához.

 



Az éjfél felkel magasán a tornyoknak
Minden vak lesz és süket, a hangok elhalkulnak
Az este elfedi néhány órán át
A roncsokat és az aljasságot a mocskos zónát
Nem én választottam, hogy ide szülessek
Erőszakba és gondba és közönybe
Ki fogok keveredni innen, megígérem magamnak
És ha kell minden törvényes eszközt bevetek

Repíts el…
Messze ettől a végzettől, ami a bőrömhöz tapad
Repíts el…
Töltsék meg a fejem más horizontok, más szavak
Repíts el

Nincs kérdés, se lázadozás
A játékszabályok lefektetve, de a kockák cinkelve
A tél jég,  tűz a nyár
Itt sosincs olyan évszak, hogy jobb legyen már

Nem én választottam, hogy itt éljek
Behódolásban, félelemben és feladással
Megígérem neked, kimentem magamat
A szavak erejével küzdöm le a falakat
Repíts el…
Messze ettől a végzettől, ami a bőrömhöz tapad
Repíts el…
Töltsék meg a fejem más horizontok, más szavak
Repíts el

Ne hagyj itt engem, vigyél el, repíts el engem
Amik nem belenyugvóak, más tekinteteket keresztezzen a tekintetem
Repíts el, tépj ki innen
Emelj fel másik életekbe, amelyeket nem ismertem
Repíts el…
Nem hasonlítok rájuk, nézz meg jól
Ne hagyj itt, repíts el
Veled vagy nélküled, így végezni nem fogom
Repíts el, repíts el, repíts el

Nincsenek megjegyzések: