Lerch István/Sztevanovity Dusán: Hiányzol
Egy kattanás a fény, megszokni nehéz.
Körbevesz egy kép, mint lassú ébredés.
Körbevesz egy kép, mint lassú ébredés.
A rádióban szavak, a kereső a helyén maradt.
Ahol tegnap volt, ahogy tegnap volt.
S túlcsordul a víz a pohár peremén,
Egy hideg érintés az ujjaim hegyén.
A sötét órák alatt a valóság a helyén maradt,
Ahol tegnap volt, ahogy tegnap volt.
Lehet, hogy áldasz, vagy átkozol,
Lehet, hogy mást szeretsz, s nagyon jó,
Nekem a más is csak rólad szól,
Hiányzol!
Hiába édes egy új mosoly,
Amikor szó sincs a magányról,
A másnap hűvösen válaszol,
Hiányzol!
Párnámon egy lány, még szebb nálad talán,
Veled sosem volt, ilyen gyöngéd éjszakám.
Álmodjon csak tovább, az ágyam körül színes ruhák,
Ahogy tegnap volt.
Lehet, hogy áldasz, vagy átkozol,
Lehet, hogy mást szeretsz, s nagyon jó,
Nekem a más is csak rólad szól,
Hiányzol!
Hiába édes egy új mosoly,
Amikor szó sincs a magányról,
A másnap hűvösen válaszol,
Hiányzol!
Hiányzol!
Döntsétek el ti, mennyire illik a képhez, de nekem valahogy felidézte ezt a dalt, amit nagyon szeretek. Sajnos a neten nem találtam meg dalt, így maradt csak a szöveg...
2 megjegyzés:
Szia Shadow :o) jo a kep nagyon!... no meg a dal is :o)!! üdv Kristina
Cím és a kép elég! Dal, szöveg egy dolog, de itt elég, a cím és a kép!
Finomságos!:)))
Megjegyzés küldése