MuseumsQuartier

Az MQ számomra az egyik legkedvesebb hely Bécsben. Egy amolyan város a városban, mégpedig nem is rossz környezetben, a császárváros szívében. Sokminden közel van, pl a Hofburg, Volkstheater, Kunsthistorisches-, Naturhistorisches Museum, Karlzplatz, Secession...és nem kívánok senkit tovább untatni a felsorolással. Egyébként, mint ahogyan az a nevéből is kiderül, az MQ egy afféle "múzeumnegyed" mégpedig a világ 10 legnagyobb kultúrális komplexumának egyike, 60 000 négyzetméternyi területen, 20-nál is több kultúrális intézménnyel. A legnagyobbak mellett - Leopold Museum, MUMOK (Museum of Modern Art Foundation Ludwig Vienna), Kunsthalle Wien (avagy Art Hall), Architekturzentrum, Tranzquartier Wien, stb. - egy tucat kisebb projekt is helyet kap itt.

Ennek megfelőlen persze a tárlatok kínálata is sokszínű, egyaránt vannak osztrák alkotók munkáit bemutató és internacionális kiállítások; modern és kortárs művészet mellett klasszikusok is. Műfajilag is változatos lehetőségeket kínál a hely: festészet, fotográfia, digitális részleg, média, hang, zene, tánc, gyerekbemutatók, jövőbe tekintő kiállítások...vagy épp ennek egy jó része együtt, interdiszciplinálisan.

A kultúráis kikapcsolódás mellett egyéb rekreációs tevékenységekre is lehetőségünk nyílik, válogatni lehet az igényes kávézók, éttermek, shopok között. Egyik kedvencem egy kisebb, talán kevésbé központi helyen elterülő terasz, ahonnan egészen jól rálátni a nagy térre, de úgy, hogy mégsem zavar meg senki, nyugalom uralkodik és jókedv. A kicsi, de annál formásabb olajfák mellett nagy színes napernyők adják a hűs árnyékot, az asztalok, a székek, körben a terasz fala is színes és vidám...Talán a színskála minden színe előfordul, de mégsem tolakodó a tarkaság, inkább olyan megnyugatatóan, "mindenrendbenvanfélén" derűs...

Ezt szeretem az egész MQ-ban, a színeket, vonalakat, formákat, ritmusokat... Én történész és latinos hallgatóként - el lehet gondolni - vonzódom a régi, történelmi helyekhez, épületekhez, művészeti emélkekhez, de ez a nagyon modern negyed (1998-2001-ig épült) mégis az egyik kedvencem tud lenni. Minden épülete más - bár van egy keret, ami összefogja - de megint csak azt tudom mondani, hogy nem elvakítóan, bántóan sokszínűek az architektúrák, hanem inkább elfogadóan, beolvasztóan. A formák letisztultak, egyszerűek, az épületek tömegei kiegyensúlyozzák egymást - lsd. pl a Ludwig Museum nagy szürke tömbjét és vele kontrasztban a tér másik felén a fehér Leopold Múzeum épületét - és nem értek hozzá, de nekem olybá tűnik, hogy minőségi anyagokból készülhetett. (Ami lássuk be, a ráfordított 2 billió eruróból sikerülhetett is.)

A komplexumban a belső kiállítóterek és a nagy központi tér mellett a különböző oldali bejáratok - na és a korlátlan kávézási lehetőségek - miatt van még 5 kisebb tér. Ha már itt tartunk, a bejáratoknál, és a terek közötti átvezető folyosókon éremes megnézni a plakátokat és a rengeteg kirakott szóróanyagot, mert egy sor jó programról, kedvezményes-kombinált jegyekről értesülhetünk. Én spec egyszer egy kisebb, de később rendkívül hasznosnak bizonyuló várostérképet is beszereztem ott. Jófejség, és a helyre annyira jellenző, hogy az átvezető részek némelyike felett vicces alakzatokat láthatunk, pl lófejet, ez gondolom a hely régi funkciójának állít emléket. (Ha jól értelmeztem a királyi palota istállói voltak itt.) De nem csak a lófejek és egyebek poénosak, hanem a tárlatokat bemutató-reklámozó háztömbnyi méretű, nem egyszer meghökkentő plakátok is.

Érdemes jól körbesételni a negyedet, fel lehet menni például körben a tetők szintjéig, akár egy enyhe emelkedőn sétálva, akár lépcsőn, vagy lifttel (mozgássérültek is megközelíthetik bármelyik helyszínt, a hely akadálymentesítve van!). Megéri, mert pazar a kilátás a térre - egy igazi álom a fotósoknak és lesifotósoknak felülről sasolni az embereket és ámulatba ejtőek a formák...tükröződések, árnyékok, ritmusok, tetőívek pl. Azért is érdemes körbenézni, mert nem tudhatod - ha csak nem tájékozódtál előre - hogy éppen hol zajlik valami esemény...egyszer például egy gyerekeknek szóló bemutatót láttunk a DNS-ről, hihetetlen, de annyira mókás volt, hogy még ezzel a témával is sikerült lekötni a a kicsiket. És akkor még szó sem esett az éületek belsejéről...hát nem is fog, mert villámlátogatásaim során nem sokat láttam belülről, de a honlap (fhttp://www.mqw.at/) felvételei szerint rendkívül ígéretes, a külső helyszínekhez hasonlóan kreatív belső tereket láthatunk.

Egy afféle igazi urbánus életmódot közvetít a hely, mégpedig jobbfélét, a városi lét majd minden jóságával. Na és persze ott vannak a kockák. Amik lényegében egyáltalán nem is kockák, hanem - matektanárnak való feladat meghatározni milyen - geometriai testek. Így én inkább képet mutatnék. Szóval ezeket imádom, jellegzetesek a helyen, talán nélkülük nem is volna MQ az MQ. A modern formájú gumis-műanyagos izékben lehet heverni, olvasni, nézelődni, hesszelni - bárkinek. Talán párosával a legjobb, pont kényelmesen el tud fekülni két ember egymás mellett. Télen pedig épületformára rakják össze, lehet benne puncsot inni. :-)Állítólag ezek a kockák minen évben más színűek - én pasztellsárgát és lilát láttam eddig - és azt olvastam, hogy időnként különböző formákra rendezik át, pl körberakják, spirálba, összefordítják, felfordítják, egymás tetejére rakják...és van még számtalan lehetőség...Tűnődöm, vajon milyen lesz jövőre?