Je voudrais vous revoir - Szeretnélek újra látni

Egy korábbi bejegyzésemben már meséltem nektek Jean-Jacques Goldmanről, egyik nagy kedvencemről. A zenéje olyan hatással van rám, olyan inspirációt jelent, hogy úgy éreztem, a zenehallgatáson felül is foglalkoznék valahogy a dalaival. Úhgyhogy azt gondoltam ki, - összekapcsolva másik szenvedélyemmel, a fotózással - hogy illusztrálnék néhányat, főleg a magam örömére. De nagyon szívesen fogadnék konstruktív véleményeket, sajnos mostanában kevés ilyen jut.
A most feltett kép eddigi utolsó lemezéről, a 2001-es Chansons pour les pieds-ről (Dalok a lábaknak - azaz olyan dalok, amelyekre táncolni is lehet) a Je voudrais vous revoir.
http://www.youtube.com/watch?v=69OJRVTHzU0
A kép alatt olvashatjátok a dalszöveget magyarul - én fontosnak tartom. Fogadjátok szeretettel.

Szeretnélek újra látni

Ez a levél meglephet téged

De ki tudja? Talán mégsem

Néhány elszökött parázs, hamujából

Egy régi szerelemnek

Emlékszel ránk?

Egymás bolondjai voltunk

Az érveink elfogytak, de az emlékeink nem

Gyengéd kamaszkor, gondolok rá s újragondolom

Az est kezd rám leszállni, és szeretnélek újra látni

Megéltük az idejét, a levegőjét

Szemtelen, mint a szerelmesek

Hétköznapi büszkeségét

„Mi ketten mások vagyunk”, veled

Minden rendben volt számunkra,

Az életünk egy bál volna

Oly ritkák a szép táncok, idővel megtanuljuk

Az idő az arcunkon, leigázott viharokon

Szeretnélek újra látni, és nem véletlen összefutni

Biztosan lennének felébresztésre váró fantomok és díszek

Kik a királyaid, mik a királyságaid? Nem akarok egyebet, csak tudni

Még ha nevetséges is, tudni

Tényleg megadatott-e ugyanazt a történetet megélni?

A kor egy utolsó nagy utazás

Sor az állomáson, majd megyünk

Nem kell csomag, hurcolás

Ami igazán számított

És köszönetet mondani

Az életnek ezek a gyöngyeiért

Ez biztos

Sebhelyek, az ízével

A győzelemnek

Újra iszom mozdulatod

Az illatod, a látványod

Ez az édes tükör

Ahol szeretnélek újra látni