En passant - Áthaladóban

Jean-Jacques Goldman En passant című dalához készítettem a minap illusztrációt és fordítást. Monsieur Goldman dalaival ismerkedve ez nem tartozott az abszolút kedvenceim közé...már akkor is elszomorodtam tőle, mikor a szöveget még csak részben értettem. Később viszont pontosan ezért szerettem meg. Azért, ahogy kínzó őszínteséggel villant fel képeket az életről, az öregedésról, a halálról...azért, ahogyan egy tömött stadionban JJ halkan, a barátjával vállvetve adja elő...azért, ahogyan a gitárjaik sírnak...

http://www.youtube.com/watch?v=wdbZekcchaI

Áthaladóban

Az összes ében randevúzik

Az éj töredékei, mikor árnyékaink elhalkulnak

Az utak elvisznek magukkal, nem tudom merre

Régen éles szemem volt, mindent láttam

Puhán térnek vissza, mint a farkas járása

Alvó királynők, korábbi fejvesztett meneküléseink

Források rohannak a zátonyra futásig

Megfakult ígéretek és az összes szétfoszlott kívánságunk

Voltak szárnyak és álmok osztályrészül

Voltak telek és a hideg sosem

Voltak viharokkal nászra kelt nagy egek

Voltak békék, melyeket nem írtunk alá

Az utak elvisznek magukkal, nem tudom merre

Láttam madarakat, tavaszokat, kavicsokat

Áthaladóban

Az összes kudarcunk ránk éhezik

Elfeledett eskük, fogadalmak a smink alatt

Az ünnep másnapjai, több mint eléggé részegek

Hogy előbbre hozzuk, túl hangosan eresszük el a megbánást

Ezek a lassú, ezek a csendes hajótörések is

Ezek a börtönök is, amikre nem számítottunk

A bátorságnak ezek a diszkrét hiányai

És minden, ami már sohasem leszünk

Láttam hajókat, virágokat, királyokat

Annyira szép reggeleket, néha elkaptam őket

Áthaladóban