Idén nyári bécsi kiruccanásom alkalmával a címben feltüntetett elképesztő helyet is meglátogattam, ami az eddigi egyik legjobb hely, ahol valaha is fotózhattam. Az épület Hundertwasser munkáinak otthona, de emellett internacionális időszaki kiállítások is tarkítják, korábban például Picasso, most éppen egy japán. A épület, amely 1991-ben állt fel, maga is az osztrák mestert dícséri, görbe vonalaival, daloló színeivel - és szeretem, ahogyan ez nem korlátozódik a felsíkra, sokszor majdnem elvágódtam a nagy elmélyült komponálásban...egyszerűen ez a ház játékos és vidám, friss és otthonos...megint egy olyan hely, ahol az ember az érzi, hogy minden rendben van, az élet bizony szép, a civililizáció összhangba hozható a természettel.
A múzeumi rész mellett a hely magába foglal egy shopot, Hundertwasser-ajándékok minden mennyiségben - esernyők, bögrék, sapkák, kitűzők, házat imitáló teásdobozok (kihagyhatatlan), poszterek, könyvek, reprók, DVDk...sajnos magyar pénztárcának kissé borsosan...de erről persze nem az osztrákok tehetnek. Csendes zöld sziget a város közepén, a szintén itt található Café Restaurant Dunkelbunt, és (a főleg szuper) udvara. Ez a kert ugyanis amellett, hogy növényileg egy komplett dzsungel (ami persze azt is jelenti, hogy tiszta, csendes, árnyas), hihetetlen módon tobzódik a formákban, színekben, reflexiókban...olyan az egész, mint egy patchwork, tízezernyi kisebb darabból összevarrott tökéletes egész - szinte félek elképzelni, hogy milyen lehet ősszel, mikor ezek a színek még hatványozónak.
Reggel, nyitás előtt egy fél órával értem oda, varázslatos volt, ahogy a színes asztallpokon átsütött a fény, megfestve az amúgy sem éppen monoton térkövezést...ez és, a téglafalba beépített színes üvegek rögtön a kedvencemmé váltak. Hundertwasser először új-zélandi birtokán egy ajtófélébe épített be a közeli kiskocsmából származó üvegeket, fel sem fogom honnan jött az ötlet, és meg sem lepődöm rajta, hogy mennyire jó. A Dunkelbunt/dark colourful egy a művész által használt oly sok név közül...jellemző is a munkáira ez a kifejezés, az ő sötét árnyalatai nem tompák, nem fény-szín nélküliek...ritka, hogy sötét színek ilyen telítettek, ilyen intenzívek és kifejezőek legyenek, mint az ő képein.
A kiállítás pedig...nos ez vitathatatlanul a legjobb tárlat, amit eddigi életem során láttam. 2 szinten, hatalmas alapterületen Hunderwasser festményei, grafikái, építészeti modellek - egy-egy frappánsan filozofikus gondolattal fűszerezve, és mindez egy olyan környezben, ami maga is a művész zsenialitásáról és különleges világáról tanúskodik. Nem igazán érdemes ennél többet írnom róla, egyszerűen nem adná vissza...kötelezővé tenném a megtekintését mindenkinek, akinek lehetősége nyílik rá. :-)
Egyébként az épület és a múzeum minden nap 10-19 óriág nyitva tart. A kiállításokat kivéve szabadon lehet lófrálni, én mintegy 3 órát bámészkodtam, percenkénti megszámolnisemtudomhány exponálás kíséretében, de senki még csak felém sem pillantott, vagy ha igen, az is egy kedves mosoly volt, szóval fotós kollegák, előre! A belépőjegy 9 euro (+persze mindenféle kedvezményes és kombinált jegy) tökéletesen megéri, sokszorosát is kifizetném. Lehet kérni további eurókért különféle nyevű "fülhöztartós magnós" idegenvezetést, bár ha valaki tud németül/angolul, akkor szerintem nem érdemes...elég jól ki van írva minden.
A házhat legegyszerűbben az 1-es villamossal lehet megközelíteni, amire felszállhat az ember például a Schwedenplatznál, ahová U-bahnnal könnyedén eljutni, de a járgány a Ringen is körbemegy, szóval nem egy őrdöngősség. A honlapon a jegyárak mellett egy térkép is van fenn, szerintem akár gyalog is könnyen megközelíthető, hiszen az utca (Untere Weissgerberstrasse) a Donaukanal utcája utáni, vele párhuzamos.
A megtekintését egyébként össze lehet kötni a Hunderwasserhaushoz tett sétával, hiszen az csak egy rövid pillantásnyira van innen. Megvallom, kicsit meg is voltam lepve, hiszen a háznál iszonyú embertömeg hullámzott/hullámzik szünet nélkül, míg a múzeumnál, ahol megkockáztatom, hogy a kiállításon kívül is több a látnivaló, hárman-négyen lézengtünk mindössze...szóval aki arra jár, gyerünk befelé!
http://www.kunsthauswien.com/
